A 2014-es év komoly változásokat hoz a kenőanyag kereskedelem terén, a jövedéki törvény változásával.
Cégünk, a Lavina Szerviz Kft., mint a független kenőanyag piac egyik meghatározó szereplője, fontosnak tartjuk a tájékoztatást, mint a kereskedelmi partnereink, mint a végfelhasználók felé. Ennek céljából folyamatosan ellátunk mindenkit a megfelelő információkkal. Természetesen a Lavina Szerviz Kft. felkészült a változásokra, és továbbra is garantálni tudja az általa forgalmazott kenőanyagok megfelelő törvényi hátterét.
“A Parlament által megszavazott és kihirdetett 2003. évi CC. törvény jövedéki változásokkal kapcsolatos tartalma szerint, a kenőolajok és kenőanyagok ( 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403 19 10, 3403 19 91 és 3403 19 99 vámtarifaszám alá tartozó termékek) 2014. január 1-jétől kiszereléstől függetlenül jövedéki engedélykötelessé válnak. A jövedéki törvény rendelkezései szerint, jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység, a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldön történő beszerzése, készletezése és továbbforgalmazók részére történő értékesítése. Viszonteladó akkor értékesíthet viszonteladónak kenőolajat és kenőanyagot, ha mind a két fél (viszonteladó) rendelkezik jövedéki engedéllyel.
A fenti vámtarifaszámú kenőolajok és kenőanyagok kiskereskedelmi (végfelhasználók részére történő) értékesítéséhez, forgalmazásához nem kell jövedéki engedély.”
[EXPAND Kinek kell jövedéki engedély?]
A törvény alapján bármely kiszerelésűkenőolaj és kenőanyag belföldi nagykereskedelme, export, import, illetve közösségi kereskedelme 2014. január 1-jétől jövedéki engedélykötelezettség mellett végezhető. A jövedéki engedély megszerzéséhez feltételként, a jövedéki törvény: – 5 millió Ft jövedéki biztosíték nyújtását(lehet a vámhatóság letét számlájára átutalt összeg, bankgarancia, vagy biztosítási kötvény, de ez utóbbi nagyon ritka) Akinek már van jövedéki engedélye, annak meg kell vizsgálnia, hogy kell-e további 5 millió Ft-os biztosítékot nyújtani. (Valószínűleg nem.) – és legalább 50 m2 szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárterület igazolását írja elő. A jövedéki engedélyes kereskedő a raktárhelyiségét nem jövedéki engedélyes kereskedelmi elárusítóhelyként akkor használhatja, haa jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes tevékenysége kereskedelmi készletéről, annak változásáról (beszerzés, értékesítés) cikkelemenkénti mennyiségben és értékben olyan számítógépes jövedéki nyilvántartást vezet (8/2004.PM rendelet, amelyből az adatok a jövedéki ellenőrzéshez tevékenységenként külön-külön és összesítve bármikor rendelkezésre állnak, a kialakított jövedéki nyilvántartás vezetésével a vámhatóság előzetesen egyetértett, és azt jóváhagyta. (Ez kb. 30 nap, ezért mielőbb be kell adni a Hivatalnak) A jövedéki engedélykérelmet a székhely szerint illetékes NAV Vámigazgatóságon kell benyújtani a jogszabályban előírt feltételekkel. (Jöt. 42.§) Kérelem nyomtatvány + 2. és 5. Pótlap kitöltése + 3.000,-Ft eljárási illeték megfizetése szükséges. http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/jovedeki_nyomtatvanyok/jovedeki_tevekenyseg_engedelyezes_kerelem_2013.htm JÖVEDÉKI ENGEDÉLYESNEK KÖTELEZŐEN VEZETENDŐ NYILVÁNTARTÁSOK: 1.) Jövedéki nyilvántartás (A jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzéseiről és értékesítéséről, valamint a napi zárókészletéről – telephelyenként és összesítve – folyamatosan mennyiségi nyilvántartást (a továbbiakban: jövedéki nyilvántartás) kell vezetnie. A jövedéki nyilvántartást a vámhatóság által elfogadott és hitelesített külön nyomtatványon (űrlapon) kell vezetni, és a beszerzés, az értékesítés adatait havonta, a tárgyhó végén összesíteni. A jövedéki engedélyes kereskedő mentesülhet a külön nyomtatványon (űrlapon) történő nyilvántartás-vezetés alól, ha bizonylati rendjét, hagyományos vagy számítógépes nyilvántartását úgy alakítja ki, hogy annak alapján az előírt számbavétel teljesül. A jövedéki nyilvántartás adatai számítógépes adathordozón tárolhatók. A vámhatóság kérésére a jövedéki nyilvántartás adatait rendelkezésre kell bocsátani.) 2.) Vevőnyilvántartás (A jövedéki engedélyes kereskedőnek a belföldön értékesített jövedéki termékről vevőnként olyan nyilvántartással kell rendelkeznie, amely tartalmazza a) az értékesített termék megnevezését és vámtarifaszámát, számla szerinti mennyiségi egységét, mennyiségét és értékét, a számla számát, b) a vevő nevét, székhelye (telephelye) címét, adóazonosító számát, c) a vásárlás és a teljesítés (kiszállítás) időpontját. A jövedéki engedélyes kereskedő a nyilvántartás adatait számítógépes adathordozón köteles tárolni, melyeket – kérésre – köteles elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság rendelkezésére bocsátani. A jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki törvényben meghatározott vevőnyilvántartásából a 47. számú melléklet szerinti adattartalommal, elektronikus úton, az ER. rendelkezéseinek alkalmazásával, a vámhatóság internetes honlapján közzétett formátumban köteles – a vámhatóság kérésére – adatszolgáltatást teljesíteni.) SZÁMLA ÉS SZÁLLÍTÓLEVÉL KÖTELEZŐ ADATTARTALMA: Jövedéki Törvény 106. § (4) A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket a)[1] kizárólag olyan számla kibocsátásával értékesíthet, amelynek az áfatörvényben meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell a jövedéki termék vámtarifaszámát, a jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki engedélye számát, a vevő adóigazgatási azonosító számát, továbbá a fűtőolaj mezőgazdasági őstermelőnek történő értékesítése esetén az előbbieken kívül a vevő őstermelői igazolványának számát, b) szállítólevéllel szállíthat. (5)[2] A szállítólevél szigorú számadású bizonylat, amelyen fel kell tüntetni a) a jövedéki termék mennyiségi adatait; b) a kiszállítás és az átvétel időpontját; c)[3] a szállítás célját; d) a szállítás rendeltetési helyét (címét, címzettjét, a terítőjárat értékesítési körzetét). Szállítólevélként elfogadható a (4) bekezdés a) pontja szerinti számla, illetve egyéb számviteli bizonylat is, amennyiben az tartalmazza az e bekezdésben meghatározott adatokat. [1] Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 93. § (1). Módosította: 2009. évi CXIII. törvény 66. § (2). [2] Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 109. § (1) 8. [3] Módosította: 2013. évi CC. törvény 89. § 10.[/EXPAND]